| Super Trio - Háló |
| 2010. február 15. |
|
A Super Trio reneszánszát éli a Hálóban - a magyar jazz dojenjei bravúros kedd esti jazzel remekeltek. Vukán György neve fogalom, csakúgy zenei, mint fogorvosi körökben – neki köszönhetjük többek között a Szomszédok főcímdalát is, emellett számos filmzene - rádiójáték és opera is fűződik nevéhez, csakúgy, mint a fémallergiára használatos fogászati műszer.A basszuskulcs szerkesztősége 5 perc késéssel érkezett, a nagy érdeklődés megtelt táblát sejtetett. Az előtérben rekedve már majdnem elszontyolodtunk a tejüvegeken átsejlő swinges ritmusok hallatán, de „a zenészeket lehozni a földre” – volt a Háló ezesti projektje, 100 %-osan sikerült teljesíteni: a kényelmes székek helyett még kényelmesebb párnákon élvezhettük testközelből a zongora alatt ülve a Super Trio játékát. A nagybőgök mögött Berkes Balázs, egy nagyon szimpatikus muzsikus, a csapat rangidőse – a trio megbízható alappillére. Sztorizgatásokat is kaptunk, Balázs egykoron a krimi-jelenetek aláfestő zenéjének felvételénél néha mellékapott az izgalom hatására, de hiába akartak zenésztársai már hazamenni – köztük a történetet felevenítő Kőszegi Imre dobos – ő becsületesen visszarendelte őket további 2 óra stúdiómunkára ítélve – nehogy valami hiba csússzon a gépezetbe.  Imre a magyar Art Blakey, sok fiatalt felkarolt, akik ma már elismert muzsikusok, társaihoz hasonlóan ő is a semmiből teremtette meg a tudását. Mind Miles Davisen nőttek fel, és talán igazuk van abban, hogy ha az ember rövidhullámú adóról tanul zenét, akkor talán jobban megtanulja. Ha meg nem tanulja meg, akkor most nem ül itt. György életében Imre a legnagyobb magyar dobos „Senki nem tud úgy swinget dobolni, mint ő. Olyan komplex módon látja a zenét, amit nem szoktam meg dobosoktól – az ütőhangszerrel hangokat tud előcsalni. ˝ Erről a közönség is megbizonyosodhatott, többször élvezhettük Imre magánszámait, például a cintányérok közé akadt dobverő esetét, ami csak nem akart kiszabadulni, de azért ritmusra vergődött pár taktuson át. Imre elmondása szerint Vukán György 100 %-os zeneszerző, 100 %-os zongorista, 100 %-os orvos, és 100 %-os ember. „A csoda a zenében az, amit nem lehet megmagyarázni – valami kell, ami nem én vagyok. Megmagyarázhatatlan, amikor összenézek Balázzsal, vagy Imrével, ez a bizalom, és a hit, magamban, és a másikban is. ˝ Zárószámként a Django című dalt hallhatta a nagyérdemű, melyet requiem-songként használnak azon zenészek emlékére, akik már nem lehetnek köztünk. Pege Aladár, Kovács Gyula, Lakatos Dezső, emlékezzünk rátok. 
Vukán György Creative Art Díj néven 50 évre szóló ösztöndíjat hirdet zongoraművészeknek, az alábbi honlapon lehet jelentkezni: http://www.georgevukan.com/creativ_pop.php
2010. február 9. Kedd 19:00 Háló Közösségi Központ Super Trio Vukán György - zongora Berkes Balázs - nagybőgő Kőszegi Imre - dob fotó: basszuskulcs |
