|
ávéd jános, badics márk, bognár attila, jász andrás, kéknyúl, lámpás, premecz mátyás, szőke barna A fúvósokkal kiegészült Kéknyúl zenekar jófajta retrofunkot nyomott a Lámpás nyitóbuliján, főszerepben a Hammond orgonával.  Premecz Mátyás csapata, a Kéknyúl, az eredeti quartet felállás kinőve, már hat taggal büszkélkedhet, a Hammond-gitár-dob trióhoz egy fúvósszekció csatlakozik, két szaxofon és egy harsona személyében.
Most éppen a Lámpásba vették be magukat, és a pénteki koncertnap (és egyben nyitóbuli) miatt a majdnem tizenegyig csúszott kezdés is vállalható, kellemes atmoszféra, jó hangulat,teltház jöhet a zene.
A Hammond orgona nem tud nem tökösen szólni, ez a hangzás itt is megvan, sőt még a mélyek is innen érkeznek, Matyi a lábával tapossa elő a basszust.
A dob is nagyon jó, viszont a szaxofon és a gitár kifejezetten vékonyan szól az oldszkúl, utaztató zenéhez.
Két szám után véget is ér a koncert ebben a formában, és a hangmérnök nagy tanakodásba kezd a mikrofon bedugását illetően. Szükség van erre a negyedórás újraindításra, mert ócskán szólt a zenekar, hangszerek vesztek el a térben, ami megöli az élményt.
Szerencsére a folytatásban már szépen szólal meg a zenekar, a fúvóskar a hangzatokat kerekké, teljessé teszi, frankó szaxofonozás megy, míg a Hammond továbbra is hatalmaskirály, szóval jóság van.
Könnyed, szórakoztató dalok hangzanak el, dögös zene, sok fílinggel. Egy gondtalan és vidám korba repít minket vissza a zene, retro életérzés és megszólalás, jó hallgatni.
A zenekar néha visszafogy az eredeti négyesbe (a fúvósokat itt csak Jász András képviseli), ez is teljesen rendben van, szerethető zenét játszanak a srácok.
Sok szóló van, ebből mindenki kiveszi a részét, a harsona dögös, a két szaxofonos pedig egymással vetélkedik. Ávéd János játéka szofisztikáltabb, kissé kilép a harmóniából, de fél lábbal benne is marad, nagyokat játszik. Jász András a funkszaxofon iskolapéldája, sok megismételt dallamrészlet, nagy erő és ízes, játékos szólók.
Szőke Barna kezében szépen szól a gitár, hol dzezzesen, hol rockosan, végig jó ízléssel megfogva a hangokat. A dalok közben pedig mindig ott a pattogó gitárkíséret. 
A dobos poszton erős a zenekar, Badics Márk jókat dobol, amihez sok kolompot használ, ami jól megy a zenekar hangzásába.
Az est főszereplője a Hammond orgona. Hatalmas fílinggel jönnek elő a dallamok és a szólók a monstrumból Premecz Mátyás kezei és lábai nyomán, ez a koncert veleje és esszenciája. A klasszikus megszólalás és hangzás csak még jobban odateszi a mondanivalót a hallgatóság fülébe, gyönyörűen szól, élmény hallgatni.
A Lámpásban megszokott módon jó a hangulat, beszédmikrofon híján Matyi csak a levegőbe kiálltja, hogy „egy lassú szám jön”, később pedig a fúvósmikrofonba beszélve mutatja be a zenekar tagjait.
A végére bemutatják, hogy mennyire jól be tud gyorsulni a zenekar, Hammond és kolomp kezd, taps és funkgitár csatlakozik, majd elrobban, a zárás felfokozott kavalkád.
A taps erőtlen a ráadáshoz, így egy óra felé zár a mókatár, mi pedig várhatjuk a következő koncertet, ahol akár még több zenész is állhat a fúvósbrigádban. Jókedvű, orgonás funkzenekar ez, csak ajánlani tudom mindenkinek.
Szeptember 25, péntek, 22:30, Lámpás Premecz Mátyás (Hammond orgona)
Szőke Barna (gitár)
Badics Márk (dobok)
Jász András (szaxofon)
Ávéd János (szaxofon)
Bognár Attila (harsona) gy Fotó: basszuskulcs
|