|
barbinek gábor, fehér géza, gátos bálint, gátos iván, magyar ferenc, mike zsolt, oldmans, szatmári zoltán, szörp, váczi eszter Az ősszel együtt megérkezett a Szörp is az Oldman’s színpadára, így újra hallható az ország legjobb acid-jazz csapata, amiben az egyik legizgalmasabb hangú énekesnő is helyet kapott.  Váczi Eszter fátyolos, felfelé szépen nyíló hangja csak az egyik a sok jóság közül, ami egy Szörp koncerten éri a hallgatóságot, ugyanis ebben a csapatban nehéz lenne igazi hibát találni, nagyon erős a felállás, és mind bulira vannak hangolva.
A Gátos Iván hangszerelte dalokban nagyot ütnek a fúvóshangzatok és az elmaradhatatlan szólók, amit minden zenész hosszan ad elő, itt van lehetőség a gondolatok kikristályosítására.
Az egész alján a Mike Zsolt és Gátos Bálint lefektette sűrű alap van, amiből ezen az estén hiányzik Weisz Nándor ütőhangszeres játéka, de így sincs hiány a nagy lendületben és húzásban. A basszustémák egyszerre kemények és finoman simogatóak, nagy szerepe van a grúv és a hangzás kialakulásában.
A hosszú nyári szünet után láthatóan örömmel vetik bele magukat a zenébe, és a legtöbb dalt vicces intróval nyitják, amik legalább annyira szólnak a társaknak, mint a közönségnek.
A koncert maga egy szép ívre van felfűzve, az elején inkább a jazz dominál és fokozatosan pörög fel a buli, így az elején még elhangzik egy jazzgitár, majd akkordszóló a jófajta grúvra.
A nagyrészt feldolgozásokból álló repertoár legjobb dala a True Life, amit fúvósok nélkül, tizenperc alatt adnak elő. A fasza, lassú jazz-zongorára Fehér Géza még ráemel egy szintet és szétütő rockszólóban véget érő gitározással kényeztet minket.
Egyre fokozódik a hangulat, sokszínű a buli, aminek keretében végre eldurran a rég várt harsona is. Barbinek Gábor az elején lassan adagolja a hangokat, majd elrobban a hangszer a kezében.
A szünet előtt hangos lezárás, majd kis beszélgetés után ott folytatódik a koncert, ahol abbamaradt: pörgéssel.
Gátos Iván új játékszere egy talkbox, aminek segítségével a zongorán játszott hangokat a szájával formálhatja meg. Így a Best Days szöveget szavalva kezdi meg az egyik szólóját, majd tiszta zongorahangra váltva elszáll a dallam. 
Gyorsan, váratlanul érünk a koncert végére, pedig nagyon frankó, tudnánk még hallgatni. Az utolsó számra jut egy hatalmas lendületű dobszóló, majd Gátos Iván a már említett robothangon mutatja be a zenekar tagjait (ez azért nem mindig sikerül, a szöveg egy része formálatlanul hullik ránk).
A nagy taps ellenére is lekapcsol a lámpa, csak legközelebb folytatják.
Nagy öröm, hogy újra van Szörp a hosszú kihagyás után, és bízom benne, hogy kicsit felkapják őket, mert mindig a legnagyobb buli van a koncertjükön, és persze remek zenélés is.
Szörpöt a szomjazóknak!
Bár nem vagyok büszke rá, de egy amatőr hibát elkövettem a koncerten. Nem is gondolkodtam fényképezés közben, hogy mit jelenthet a „No FC Card” felirat, rutinos Windows felhasználóként ignoráltam a hibát, amíg a szünetben rá nem döbbentem, hogy ez bizony a memóriakártya hiányát jelzi. Így a képeket most (is) a myspace szolgáltatja.
Szeptember 24, csütörtök, 21:00, Oldman’s Váczi Eszter (ének, csörgő)
Gátos Iván (billentyűs hangszerek)
Gátos Bálint (basszusgitár)
Fehér Géza (gitár)
Barbinek Gábor (harsona)
Magyar Ferenc (trombita)
Szatmári Zoltán (szaxofon)
Mike Zsolt (dob) gy Képek forrása: myspace.com/vaczieszterandszorp
|