Random Art Szerda - Dürer kert
2009. június 11.

barabás lőrinc, bata istván, delov jávor, dürer kert, medve balázs, premecz mátyás, random szerda

Hatalmas zenélést csaptak a Random srácok Mohai Tamással kiegészülve a Dürer kert nagyszobájában, mi meg csak kerestük az állunkat.

A rosszidő miatt a kertből a nagyszoba hangulatú terembe zsúfolódott be a zenekar és a közönség a Random Art Szerda koncertsorozat nyitóestéjén, ami családias hangulatot és nagyon intenzív zenei élményt eredményezett. Maga a hely is nagyon kellemes, barátságos, az egyik sarokban figyelt a zenekar, mi meg a többi térben ámuldoztunk.
Erre az estére összeállt az eredeti, Barabás Lőrinc féle improvizációs csapat (az Eklektric zenészei) és remek ízléssel még Mohai Tamást is maguk közé szólították, ami zseniális húzás.
Az egész koncertről csak szuperlatívuszokban tudok, és fogok beszélni, nem is tudom, mikor voltam ilyen jó koncerten (pedig sok jó zenekart látok).
Már az elejétől fogva nagyszerű a zene, hihetetlen lüktetés, áramlik, változik a zene, mindenki kicsit változtat, és így szépen átfolyik az egyik ötletből a másikba. A kis tér miatt nagyon hangos, semmiről sem maradunk le, beszélgetésre lehetőség nincsen, de itt egyébként is figyelni kell.
Kemény, pontos, szilárd alapok, csilingelő zongora, jazz-rock-funk elmebaj. Hihetetlen, de slágereket improvizálnak, fel kellene venni, azt mehetne a boltba.
Barabás Lőrinc nagyon fújja a trombitáját, szaggatott, sokat ismételt hangok, nagy beleéléssel, és mindenféle hangszínnel, többek között gyereknyöszörgésre emlékeztetővel.
Hatalmas Mohai szóló.

Barabás Lőrinc

Nagy dinamikai játék, nagyon jó ez a felállás. (itt minden „nagyon”)
Szép lassan fejlődnek ki a témák, úszik a zene, Matyi is szenzációs, a fiúk hátul pedig nagyon fogják a produkciót, megy a funk ezerrel.
Közben tele lett a hely, a földön is ülnek, ezalatt vad ébresztőt fúj Lőrinc, Jávor nagyon keményen küldi a dobokat, és szünet.
Belassulósabb zenével folytatódik a koncert, űrorgonával, zakatolással, nagyon jó váltásokkal, belassul, felrobban. Durva hangok mindenhonnan, őrület megint, a jó értelemben vett elmebaj.
Varázslatosan elszállt furcsaság csilingelő, visszhangos gitárral, nem tudom, hogy mi ez, de nagyon jó.
A körbe lép egy szájharmonikás, aki autókázós rockbluest hoz, vonatozást, utazást, tájakon átrobogást.
Majd lassabb blues, és egy akkora gitárszóló, hogy csak lesünk.
Egyre keményebb és sötétebb a világ, néha már a metálig megyünk, súlyos, baljós vizekre, kavalkád, káosz. Rendeződik, de szét is esik.
Találgatás, majd Jávor összerántja az egészet, felépül a rock, keményedik, orgonaszóló, húzós metál egyre feljebb és vissza a dicsőségbe. Fejbeverően hatalmas metálgitárszóló, és vége.

Bata István - Premecz Mátyás

Nem hiszem el. Nem akarom, hogy vége legyen, és a közönség többi tagja sem. De mennek el, mi meg ott maradunk a gondolatainkkal és az emlékeinkkel, mindenki arról magyaráz, hogy mennyire jó volt. Nagyon. Még annál is jobb.
Hátigen, a Random Szerda egy remek hely, egy remek fogalom, sose tudja az ember, hogy mi lesz, de valami jó mindenképpen.
Ez a Random Szerda örökös etalon felállása, remélem néhanapján újra beléjük botlunk. Mindenki nagyon jó, de még közülük is kiemelkedik Mohai Tamás zsenije, aki elképesztően és sokszínűen gitározott ezen az estén is.

Május 13, szerda, Dürer kert, 21:00
Barabás Lőrinc (trombita)
Mohai Tamás (gitár)
Premecz Mátyás (billentyűs hangszerek)
Bata István (basszusgitár)
Delov Jávor (dobok)
Medve Balázs (szájharmonika)

 

gy


Képek forrása: www.myspace.com/randomszerda

Hozzászólások
Hozzáadás Keresés RSS
Hozzászólás
Név:
Email:
 
Szöveg:

!joomlacomment 4.0 Copyright (C) 2009 Compojoom.com . All rights reserved."