|
chalaban trio, gödör, hmida la fontain, khalid moutahir, said tichiti, südbahnhof band Bevándorló napot tartott a Gödör, ennek keretében a színpadon a Südbahnhof Band és a Chalaban Trio (és még mások is) játszottak.  Az osztrák törökökből vagy török osztrákokból álló Südbahnhof Band kilenc körül lépett színpadra, hogy a Ponyvaregény főcíme alatt elhangzó muzsikához (Dick Dale - Misirlou) kísértetiesen hasonlító dolgokat játsszanak el törökül. Hogy aztán az legyen a hanyattesés, amikor a kása kerülgetése után a lecsóba is belecsapjanak mostmár igazából, a fent említett dallal.
Ezekhez öt főre volt szükség, két ütőhangszeresre, akiknek a kezei általában derbukán pörgött, egy gitárosra, egy török lantosra és egy trombitásra, aki a trombitamentes időkben egy lábcint ütött. Meg persze volt sok néző, sok taps. Jó volt a zene, a hangulat nagyszerű, szeretjük a nálunk legtöbbet vendégeskedő népek összekavarodásából született muzsikát. Bár igaz, hogy osztrák elemek nem nagyon voltak, de hátha az ottlakás alatt magukra szedtek egy kis Mozartot.
Két irány van, a bulis-pörgős-megmozgatós, másrészt pedig az érdekes, meditatív irány. 
A dallamot általában a trombita, azaz az európai vonal, vagy a lant hozza, ami pedig a török irány. Jó ez a kettősség, és nagyon szépen szól minden hangszer, jófajta muzsika ez.
Sokat énekelnek, erről a lantos és a gitáros gondoskodik, mindketten jók, és az egészet könnyű elképzelni, ha az ember mondjuk Tarkanra gondol (és ahhoz hozzáad egy keveset).
A gitár játssza az alapot az ütőhangszerekkel, akik nagyon jók, szerencsére van több csak dobos rész, ezekben megmutatkozik a zenészek virtuozitása, a közönség ámul. Bongo, óriásdob, és persze az elmaradhatatlan és elképesztő dupla derbuka szóló.
Viszont a trombitás cintányérozása túl hangos és egyébként sem illik ide, ezt kihagyhatnák.
Jókat játszik a lantos, egyedi, csilingelős hangja van a hangszernek, a legjobb viszont a trombitás, aki kígyómozgásával saját magát is bevadítja, úgy fújja. Rövid, ismétlődő dallamokból építkezik, hatalmasakat fúj, élvezi a közönség, néha két trombitát is markol, egyikbe, másikba, majd mindkettőbe egyszerre fúj, baromi jó az egész.
Egy órát játszottak, nagyon jó zene volt, ismerősnek ható, közérthető, a Ponyvaregényből kipattant törökös-trombitás-derbukás jóság.
A szünetben DJ Ali tolja a lemezeket, a nevéből és az est koncepciójához illő zenéket összeválogatva.
Tizenegy felé a hazánkban élő Chalaban Trio zenészei kezdenek, akik az észak-afrikai zenéket hozzák el nekünk.
A koncert íve meditatív irányból jut el a tánchoz, egy mélyhangú, bendzsószerű dobozgitárral és közös énekléssel kezdenek, lassú, meditatív zene ismétlésekkel.
A második dalban egy derbuka és egy kézikesztanyet (nem tudom a hivatalos nevét) is csatlakozik. Törzsi zene, ugyanazt ismétlik sokszor, aztán egy következő rész, sok ismétlés, és így tovább. Monoton zene sok énekkel. Aztán monoton instrumentális rész.
Ahogy haladunk, egyre mozgalmasabbak lesznek a hosszú kompozíciók, egy oudot, egy derbukát és egy kézidobot hallunk. Autentikus népzene, nagy beleéléssel előadva.
Algériai mandolin kerül elő, szép hangja van. A dallamok szokatlanok, nehéz zene, nem hasonlít az európai zenére. Talán ennek, és a késői órának is köszönhető, hogy a közönség a felére, harmadára apadt a törökökhöz képest.
Sokféle hangszer kíséri az éneket, amit általában hárman együtt énekelnek, izgalmas, egyedi zene.
Aki kíváncsi Észak-Afrika (azon belül főleg Marokkó) zenéjére, az mindenképp nézze meg a Chalabant, mert kevés náluk autentikusabb forrás van ennek az ősi zenének a visszaadására.
Június hetedikén pedig a sorozat folytatódik, akkor balkán és kaukázusi zenék kerülnek terítékre.
Április 26, szombat, 21:00, Gödör
Chalaban Trio
Said Tichiti (ének, oud, ütőhangszerek)
Khalid Moutahir (ének, ütőhangszerek)
Hmida La Fontain (ének, algériai mandolin, ütőhangszerek) gy
Képek forrása: chalaban.com, www.myspace.com/suedbahnhof
|