| Tavaszi Bor és Jazzfesztivál |
| 2009. május 11. |
Itt a tavasz, süt a nap, nyílnak a virágok és nyílnak a szabadtéri helyek, a fesztiválok.  Szeretem a napsütötte zenét, a jó levegőt, remek hétvégi elfoglaltság a zenével összekötött tematikus program, jelen esetben a bor és a jazz frigye. Korrekt kis színpadot dobtak össze a téren, viszont a kényelmünkről elfeledkeztek, szék, pad nem kapott helyet a színpad előtt, sőt a tér zseniális építészeti kialakítása okán a klasszikus gyep helyett macskakő nőtt ki a földből, amin azért nem olyan jó ücsörögni. Az ingyenesség és a köztéri helyszín azt is magával vonzza, hogy bárki bekiabálhatja, hogy „Omega!”, ami azért elég nagy tiszteletlenség a zenészekkel szemben. Ez van.  Klasszikus jazz kerül a bor mellé, a László Attila és Oláh Kálmán fémjelezte négyes, ahol a két nagy öreg mellé harmadikként Lattman Béla csatlakozik. Őket egészíti ki a fiatal, Mohay András. Tiszta hangszínű jazzt hallunk, a fősodort követve, de azért nem swinget. Szépen szólnak a hangszerek, aki szereti a klasszikus jazzgitár hangzást, annak László Attila gitárja is tetszeni fog. Saját számok, dallamos jó témák, sok szóló (mindkét névadó hosszú ívekben fejti ki a dalokat), kellemes, magasszíntű zene, de a hallgatóbarát módon. Sajnos a hangosítás nem tökéletes, a basszusgitár túl halk, nagyon hiányzik. És valami még zúg is. Talán ezért nem a legfrappánsabb megoldás a színpad mellé tenni a hangosító pultot, mert így a hangmérnök nem a hallgatóságnak lövi be a hangzást.  Az utolsó szám, a Dr Q a koncert legjobb dala, itt a basszusgitárt is halljuk, hangsúlyos szerepet kap, ezzel az erős lüktetéssel a többi történés is izgalmasabbá válik. Hosszú szólókból álló zenét játszik a zenekar, sok gitárral és zongorával, nagyszerű zenészekkel, jó alappal, kellemes zene, jó választás a borkóstoláshoz. Az egyórás koncert után átszerelés, és nyolctól a kissé csalóka nevű Tzumo Trio folytatja, ami az idő nagy részében az Egri János – Oláh Tzumo Árpád duót jelenti. A klasszikus vonal marad, sőt, ez már akusztikus is (Tzumo esetében a zongorahangzás versenyzongorát imitál). Ezen a napon a mélyekkel nem tud mit kezdeni a hangmérnök,a nagybőgő gerjed, nem szól szépen. Ez a későbbiekben javul, de nem javul meg. Egyenrangú fél a két virtuóz zenész, a dalok szólóikból épülnek fel, szép dallamokból. Tzumo gyönyörűen zongorázik és nagyon szépen is szól a hangszere.  A balladától a vidámig, a nyugodtól az elborultig mindenféle zenét játszanak, legjobbak a lassabb dalok, ekkor jön ki a zongora hangja a leginkább, és a dallamok is ekkor a legszebbek. Az utolsó két dalra, egy negyedórára (a másfélből) trióra egészülnek ki, Tzumo apukájával, Oláh Árpád congással. Ez izgalmassá teszi a végét, megváltoztatja a hangzást, a bőgő eddig lépkedett a tempótól függő sebességgel, ám itt a conga átveszi a ritmusadó szerepét, így szabadabbá teszi Egri János játékát, a bőgőszóló is jobb, mert van mire támaszkodni, neki is, nekünk is.  Kellemes akusztikus(t imitáló) koncert volt, nagyon jó zenészekkel, sok szólóval, a végén pedig latin vérfrissítéssel. Szerencsére az időjárás is mellénk áll, így a jelenlévők szép estét tölthettek a város szívében. Április 11, szombat, 18:00, Városház tér László Attila – Oláh Kálmán Quartet László Attila (gitár) Oláh Kálmán (zongora) Lattman Béla (basszusgitár) Mohay András (dobok) Tzumo Trio Oláh Tzumo Árpád (zongora) Egri János (nagybőgő) Oláh Árpád (conga) Képek forrása: www.myspace.com/tzumo, artkatakomba.hu, www.kalmanolah.com, boresjazzfesztival.hu |