| Besh o droM - Morrison's 2 |
| 2009. március 27. |
Bulira gyűltünk össze a Morrisonsban, szerencsére nem túl sokan (de azért elegen), a zsúfoltság elmaradt, a hangulat viszont remek volt a Besh o droM koncerten. Aki ugrálni, táncolni, tombolni akart népzenére, az megkapta a lehetőséget, a zenekar szállította sorban a pörgős darabokat. A dalok három alstílus köré csoportosulnak, az első a balkáni, ez a legjobban működő, a közönség ezt élvezi a legjobban, itt a legerősebb a buli. A főszerep az elemében lévő szaxofoné, ezt nagyon jól erősíti a ritmusszekció, nagyon jókat játszik a basszusgitár, erős a dob, a derbukás srácnak nagyon pörög a keze. Sajnos itt a gitár és a cimbalom elsikkad, a hangosítás nem a legtökéletesebb, de ha az ember ugrálni akar, ott a legfontosabb a jó alap, és a dallamhangszer, ez itt meg is van. Persze van ének is, néha férfi, néha női énekes, néha együtt. A másik fő irány a magyar, itt a szaxofont furulya váltja, lágyabb lesz a zene, és szerencsére a cimbalom hangja is előrébb kerül (talán, mert a többi hangszer halkul), izgalmas a cimbalom, kíséretben is, a szólói, intrója is a koncert javát képezik. A lüktetés gyengül, a derbuka továbbra is remek, színt visz a zenébe, markáns összetevő, viszont a dobnál és a basszusgitárnál visszaesés van. Főleg utóbbinál, mert a basszuskíséret pár hangra korlátozódik, így egyfajta monoton libikókázás érzetet ad, számomra ez kissé idegesítő. A harmadik fúvóshangszer harmadik út, ez egy szintetizátor (tehát kissé műanyag, metsző, éles, dudaszerű) hangú fúvós, tetszik. Ennek a hangszíne szokatlan, és az ezzel elért dallamvilág és hangzás furcsa. Hallgatni ezt a legjobb, de a táncra továbbra is a balkán irány ajánlott. Az emberek ezért jöttek, tánczene ez a javából, ez nem stílusirány, hanem felhasználási javaslat, ütős alap, egyszerű, érthető, jó dallamok, hatalmas lendület.  A hely ezen az estén nincs formában, a lámpavillogást mostmár tényleg mellőzhetnék, nem hiszem, hogy ez valakinek tetszene, és a hangosítás is erős kapufa. Vagy mindent halkítani kéne, vagy a cimbalmot és a gitárt feltolni, de ez így nem működik, bizonyára vannak emberek, akik ezekre is kíváncsiak. A hangosabb részeknél a két ének összefolyik a szaxofonnal, a mikrofonokat bezúgnak, pedig a zenekar többször kéri, hogy ezt iktassák ki. A zenészek, énekesek mind jó, Magyar Borinak nagyon szép hangja van, a szólók jók (főleg a helyettesítő Megyaszai István koncert eleji slapbass szólója), a cimbalom is izgalmas, a koncert végére pedig jut még nekünk egy gitár-szaxofon párbaj is, jó, hogy a gitár is a szaxofonhoz hasonló hangzást talált magának, így mintha variációk lennének egy témára. A legnagyobb tombolás a koncert végére marad, a Meggyújtom a pipámat hátul is éneklik, ugrál az egész hely, tapsolás, ami kell. Aztán vissza-vissza, Tortapapír, felsikít a közönség, őrjöngés, nagyon jó a basszus, még egy kis cimbalom is belefér, sőt, egy kis Soul Bossa Nova is (Austin Powers dala), hatalmas taps, és vége. A Besh o droM most is hozta azt, amit a rajongók elvárnak, tombolást, népzenét, jó hangulatot, és bár a hangosítás nem volt a csúcson, jó bulit csináltak. Persze mindezt szabadtéren lesz az igazi, nagy tömegben.
Képek forrása: myspace.com/shodrom |