| Fonogram Díjátadó Gála - Millenáris |
| 2010. február 12. |
|
A halálraítéltek nyugalmával vettem tudomásul, hogy ennél rosszabb már nem lesz, és irigykedve gondoltam társaimra, akik tai chin éppen hullapózban lazultak. A Fonogram Díjátadó Gálán vagyok és ez az esemény hiteles naplója.  Egy kósza pillanatomban úgy gondoltam, hogy koncertbeszámolót írok az eseményről, de erre maximum Hunter S. Thompson lehetett volna képes. Nagy mennyiségű tudatmódosító nélkül nehezen élvezhető és értékelhető ez a zsibvásárra hajazó csődület, amit még a szokásosnál is rosszabbul öltözött egyének alkotnak. A kapukon kívül rekedtünk, a Teátrum folyosóján egy kivetítő a mi egyetlen pásztorunk és az azt tápláló moraj, amitől a díjátadón történő események számunkra titkok maradnak. Mindenki itt van, aki számít, kamerák, fotósok, wannabe celebek. De lehet, hogy ők már a befutottak, nem tudom, nincs tévém. Biztos voltak jó zenék bent, de itt kint a dühöngőben mindez nem számít, a túlélés a tét. Hátra sem néztem, úgy futottam. Volna.  Vajon miért fotózunk és videózunk egy kivetítőt? Megörültem a Bin Jip előadását látva, de semmit sem hallottam belőle. Ez egy házibuli előszobája, csodálkozom, de örülünk, hogy itt lehetünk. Persze mindezek mellett nagyon szép, hogy élőben hangzanak el a dalok, több reménykeltő formáció is fellépett az estén, például a legmenőbb kinézető Turbo zenekar, akik Barabás Lőrinccel egészültek ki erre az estére. Az indexvideó mentett meg a kardomba dőléstől, mielőtt unalomba fulladtam volna.  A média csak egymásra kíváncsi, nem is kell ide más. „A rock and roll nem halt meg, sosem létezett”. Beszorultam a koccintó Harcsa Veron és Kaltenecker Zsolt közé, akik a Bin Jip első fellépésére isznak. Veronikát egy közös fotó álcája alatt letaperolja egy kedves úr. „Ez a sztárság.” A műsornak vége, kezdődik az állófogadás a szomszédban, torlódás, ürül a hely. A Jövő Házában ingyen kaja-pia, nagyobb tér, gagyi zene és a windowst mutató képernyők fogadnak minket. Egyelőre nem értem a koncepciót, egy rosszabb vállalati bulin vagyunk.  Nekem elég volt, izgalmas volt, sokat tanultam, jól szórakoztam, de megteltem. Aki még nem látta, az nézze meg a videós dokumentációt is! Február 10, szerda, 19:30, Millenáris Teátrum Fotó: basszuskulcs |