| Plastic Bitch, Shell Beach, Óriás, Grand Mexican Warlock - A38 |
| 2010. január 25. |
|
Az est a Platic Bitchcsel és a Shell Beachcsel indult, aztán jött az Óriás. Az egyik kedvenc magyar stoner-grunge zenekarom sosem hagy cserben. Dupla beszámoló!  És eljött a Grand Mexican Warlock második koncertje (na jó harmadik, mert a második közvetlen az első után volt), de szóval a srácoknak volt egy kis idejük felturbózni magukat az A38-ra. Meg kell, hogy mondjam, egyenes irányú a fejlődés. Az első koncertre azt gondoltam, hogy kezdésnek remek, és lássuk mi lesz belőle…de tegnap hallva őket másodjára, hát igen, még jobb és ütősebb lett a dolog. Azt számolgatván, hogy tulajdonképpen hány negyedben is íródnak a számok, és hogy lehet ilyet kiötleni, megcsinálni és úgy előadni, ahogyan a nagy könyvben meg van írva, őszinte elismeréssel kell adóznom előttük. Az egyetlen hibapont talán még mindig az ének. Bár végig vitatkoztunk egy barátommal, mert szerintem jobb lett az ének és felszabadultabb volt a frontember, mint a Dürer-kertben, szerinte viszont egy jobb frontemberrel világszínvonalú lehetne. Ez elgondolkodtatott, mert Undos pörög, kinéz a közönségre, látszik, hogy élvezi a zenét és jó hangja van. De lehet, hogy ez mégiscsak kevés. Az a baj: lehet, hogy igen. 
A magyar underground apraja-nagyja gyűlt össze január 22-én az A38-on, így nem volt kérdés az aznapi program. Az étlapon a Plastic Bitch, Shell Beach, Grand Mexican Warlock és Óriás szerepelt. Előre garantált volt a jó zene és a szuper hangulat. Elszállt dallamok, elgondolkodtató szövegek; a kommersz zene kedvelőinek nem a hajón volt a helyük akkor este. Előételként a Plastic Bitchet fogyaszthattuk. Kis közönség előtt játszottak, teljes erőbedobással. Alig lézengtek a koncertteremben, viszont Géczi Richárd (ének), Gályász Róbert „Csoki” (gitár), Kovács László (basszusgitár), és Rácz Tibor „Pucu” (dob) nagyon kitettek magukért. Az a pár ember, aki ott volt élvezte banda energikus rock zenéjét. Kicsit egyhangú, kicsit egyforma, de mégis pörgős, és tombolós zenét játszottak. A Plastic Bitchet a Shell Beach követte, akik saját maguk szerint az indie műfaj hódolói. Az ő fellépésüket már jóval többen hallgatták. A zenekar elszállt dallamokkal hangolta rá a népet a főfogásra. Totik Zoltán (ének), Somló Pál (gitár), Sági Viktor (gitár), Mohácsi Mátyás (basszusgitár) és Ivánfy Dániel (dob) olyan világot teremtett akkor ott, ahol az erő és a gyengeség, a dübörgő rock és az elszállós dallamok váltották egymást. Ez jól megágyazott az ezután következő főfogáshoz, ami történetesen az Óriás volt.  Az első sorok szinte katarzisba estek a zenéjük hallatán. Egyedi Péter (ének, gitár), Örményi Ákos (basszusgitár, vokál) és Nagy Dávid (dob) nemrég tért vissza Hollandiából. A zenekar Groningenben az EuroSonic fesztiválon lépett fel, hogy megmutassa az érdeklődő közönségnek, és a szakmának, hogy milyen is valójában a magyar rock and roll. A hajón sem okoztak csalódást, tomboltak ők is, és a közönség is őrjöngött. Desszertként végül az újonnan alakult Grand Mexican Warlock lépett fel. A banda tagjai más ismert zenekarokból verbuválódtak össze (Idoru, Subscribe, Esclin Syndo, Jazzékiel). Szabó László (ének, gitár), Dobóczy Zoltán (ének), Somló Dániel (dob), Mohácsi Mátyás (basszusgitár), Reich Tamás (gitár) és Hegyi Áron (billentyű) másodszor léptek fel ebben a formációban. A zenekar célja az újítás volt. Ez be is jött nekik. Szabadon alkottak valami olyat, amit nem lehet, és nem is kell beskatulyázni. Abszolút elborult, korlátok nélküli zenéről beszélünk, amire olyan nagy előadók voltak hatással, mint pl. a Led Zeppelin, vagy a Massive Attack.  Akkor este a rock and roll széles skáláján utazhattunk, szállhattunk, pöröghettünk, és zúzhattunk. Hallhattunk elvont dallamokat, és elvont szövegeket, újakat, és bevált kedvenceket. Ötöst érdemel a koncert sorozat!
Január 22, péntek, 20:00, A38 Fotó: Czifferi Katalin Plastic Bitch: Óriás: |