| K.L.B. Trio - Columbus Jazzhajó |
| 2009. október 18. |
|
Ötletes és súlyos zenét játszó trió lépett fel a jazzhajó színpadán, hangos, virtuóz és előremutató zenét prezentálva. Világszínvonal!  A felállás szokatlan volta (gitár, szinti, dob) sokakban felvetheti a basszusgitár hiányát, ám ezt ők ötletesen Kaltenecker bal kezébe tették, onnan érkeznek a dögös mélyek a hallójáratokba. A három zenész nagyon együtt van, az elmúlt években összeszoktak és egy rendkívül gördülékeny formációt alkotnak, ahol a váratlan, az akár a zenészeket is meglepő fordulatokat hozó improvizáció a műsor szerves része. A dalok csak kiindulópontjai a zenélésnek, a jópofa témák után elszabadulnak az ötletek és a zenészek, végtelen hosszú ívekben gondolkodva játszanak a rendelkezésre álló térben. A két szólista közül Kaltenecker Zsolt játéka a legelszálltabb, ezerféle hangszínen szólal meg a szintetizátor. Egy helyen a saját visszhangjával játszik szólóban, ez is egy nagyon jó rész.  Lukács Peta nem hazudtolja meg a rockzenét, ahonnan érkezik, szélsebes gitárja a metálban és a jazzben is egyaránt jól érzi magát. Minden egyes szóló új irányokba viszi el a zenét, az egyetlen közös vonás a zenészek átszellemült arca és hogy mind remekmű. Nem szokás minden számba dobszólót rakni, ez itt is így van, de Gergő azért kétszer is robban, hosszú, ötletes és villámgyorsba érkező szólót vág le. Nemhiába tartják a legjobb hazai dobosnak, a rá jellemző kreatív, sűrű és kemény dobjátékkal feszes és húzós alapot rak bármilyen zene alá. És bár súlyos a zene, neki ehhez elég egy egyszerű jazzdob készlet. Kicsi a hely, de nem fukarkodtak a hangerővel, jól odavág. Intenzív zene, minden hangszer belepakol, amit tud. Nem csak hangosan, gyorsan, keményen tudnak a zenészek játszani, hanem halkan is, amit többször be is mutatnak. Egy lassú dalt hallhatunk például, nyújtott, lebegős gitárral. A leghalkabb részekben Gergő kézzel dobol. Egy finom jazzfunk darabot is játszanak, Peta gyönyörűen nyújtja és intonálja a hangokat. Ízlésesen, dögösen játszik ebben a számban, amiben lehalkul a gitár a közepén, hogy aztán a fejünket letépve robbanjon, miközben Peta gitáristenné előlépve teker. Majd a visszaváltás a funkba. Tele a zene élettel és ötlettel, jópofa dolgok vannak, a zenészek egymásnak is játszanak. A virtuozitásuk nem megy a zene rovására, mert az alázat fontos összetevője a zenélésnek. Nem hangzik el sok beszéd a koncert alatt, Zsolt bemutatja a társait, elgondolkodik, majd hozzáteszi: "Hát.... ennyi". Nem is kell más, csak zenélnek, ami közben még a szünetet is elfelejtik megtartani.  Fajsúlyos, nehéz zenét játszanak, de egy kis odafigyeléssel nagyon élvezetes és szórakoztató. Mindhárom zenész zseniális, mind a szólózva, mind a kíséretben, és közben elképesztő ritmusuk is van. A hazai színtér egyik legizgalmasabb triója, amit mindenképp ajánlott megnézni. Október 14, szerda, 20:00, Columbus Jazzhajó Kaltenecker Zsolt (billentyűs hangszerek) Lukács Peta (gitár) Borlai Gergő (dob)
Fotó: basszuskulcs |